"Blog" kategória bejegyzések:

LED szalag fali vezérlő, vagy fali távirányító?

Mikor alkalmazzunk fali vezérlőt, és mikor fali távirányítót?

Először is tisztázzuk:

  • A fali vezérlő az, amikor egy villanykapcsoló helyére építünk be egy vezérlőt. Azaz látszódó felületen ott a kezelőpanel, ami általában egy érintésérzékeny felület és azon ki-, bekapcsolni, fényerőszabályozni, vagy egyes típusoktól függően különböző villogási módokat, vagy színeket állíthatunk. Ekkor a kezelőpanelen beállított értékek vezetéken közvetlenül a panel alatt elhelyezkedő vezérlőbe futnak és a vezérlő a kijövő vezetékre olyan módon modulált feszültséget ad ki ami a LED szalag világítását a panelen beállított igény szerint módosítja. Ennek lényege, hogy a fali vezérlőhöz, már a LED szalag típusától függő 12, vagy 24 Voltos feszültséget kell biztosítani. Azaz a fali kapcsoló helyére menő vezeték előtt valahol már el kell rejteni egy megfelelő átmenő teljesítményű tápegységet. A fali vezérlőből kijövő vezetéket pedig el kell vezetni a fényforráshoz. Ami egy színű világítás esetén 2 vezeték, RGB világítás esetén 4, RGBW esetén 5, RGBCCT világítás esetén 6, de inkább 7 kimenő vezetéket jelent. A lényeg, hogy ez az olcsóbbik megoldás, de csak akkor meglehet megfelelő, ha elfogadjuk, hogy csakis ezen az egy helyen tudjuk a világítást kapcsolni, szabályozni. Valamint ha egy szobában két fényforrás csoporttal különbözőképpen akarunk világítani, akkor két vezérlő kell a falra és dupla vezetékezés.
  • Fali vezérlő elvi bekötési rajzok

    A fenti képen fali vezérlő elvi bekötési rajzok láthatóak.
     

  • A fali távirányító pedig az, amikor a villanykapcsoló helyére építjük be ugyanúgy, és a látszódó felülete ott a kezelő panel, és típustól függően szinte ugyanazokat a szabályozási lehetőségeket biztosítja, mint egy fali vezérlő panelja, de a panel mögött nincs vezérlő, hanem egy rádiófrekvenciás átalakító elektronika, a panelről érkező szabályozási szándékokat egy rádiófrekvenciás jelként küldi egy, vagy több megfelelő rádiófrekvenciás jelet venni tudó vezérlőnek, és a vezérlő a kijövő vezetékre olyan módon modulált feszültséget ad ki ami a LED szalag világítását a panelen beállított igény szerint módosítja. Ennek lényege, hogy a fali távirányítóhoz csak egy 230 Voltos fázis-nulla vezetékpárt kell biztosítani. Azaz nem kell foglalkozni a panel előtti tápegység elhelyezésével. A fali távirányítóból nincs kijövő vezeték. A lényeg, hogy ez egy drágább megoldás, de többlet lehetőséget biztosít, azaz nem csak ezen az egy helyen tudjuk a világítást kapcsolni, szabályozni, hanem további fali távirányító kat is felszerelhetünk ugyanazoknak a fényeknek a kapcsolására, és akárhány kézi távirányítót is használhatunk ezekkel párhuzamosan, sőt egy úgynevezett Wifi konverter közbeiktatásával, akár mobiltelefonunkról is tudjuk ezeket a fényeket ugyanúgy szabályozni, mint a távirányítókkal, sőt az okostelefonunkról zenét lejátszva, ritmusra tudjuk villogtatni a fényeket. Ráadásul ezek a fali távirányítók, mint ahogy ez ezekkel kompatibilis kézi távirányítók is 4-zónásak. Ez azt jelenti, hogy akárhány kompatibilis vezérlőt 4 csoportba tudunk sorolni. Ez azt jelenti, hogy az összes fényt összesen a 4 csoportnak megfelelően különbözőképpen tudjuk vezérelni, kapcsolgatni.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Mire jó a fali távirányító?

Ha azt halljuk, hogy távirányító – akkor mindenki egy kézbe vehető “kütyüre” gondol, amin több-kevesebb gomb található, és azok nyomkodásával elérhetjük a célunkat. Először csak a TV-t tudtuk távirányítóval kapcsolgatni. Ma már, akár a LED világításunknak is lehet távirányítója. A LED világítás akkor vált távirányítóssá, amikor a LED szalagok megjelentek és fényerőszabályozni akartuk a világításunkat, vagy a színes világításunkkal a hangulatunknak megfelelő fényt ki akartuk keverni, netalán valamilyen villogási effektet akartunk biztosítani. Ezek a fényélmények nehézkesen lennének kezelhetőek egy egyszerű fali kapcsolóval.
 
LED szalag fali kapcsolós, fali vezérlős, és fali távirányítós vezetékezésének elvi rajza

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Jelerősítő helyett

Minden LED szalag vezérlőn olvasható, hogy színcsatornánként és az összes kimenetére együttesen is hány Amper áramerősség felvételére alkalmas LED szalag csatlakoztatható maximálisan. Amennyiben ennél többet szeretnénk működtetni, akkor egy, vagy több jelerősítő közbeiktatásával további LED szalagokat is tudunk közvetett módon egy vezérlő által működtetni.

Jelerősítős megoldások

Az egy vezérlő által történő működtetés nem csak azért fontos, hogy csak egyetlen távirányítót kelljen használni, hanem adott esetben az is szükségszerű, hogy az adott világítási (villogási) effekt egyszerre induljon el. Hiszen ha egyes vezérlőhöz tartozó szalagok késve indulnak, mert a több távirányítót nem egyszerre nyomjuk meg, akkor az egységes villogás, vagy színváltás helyett összevisszaságot kaphatunk.
 
Miután megjelentek az olyan vezérlők és távirányítók, amelyek már úgy tudnak működni, hogy nemcsak több távirányítóval is vezérelhetünk egy vezérlőt, hanem egy távirányítóval több vezérlőt is kezelhetünk egyszerre (sőt akár külön-külön is), a jelerősítők nélkül is megoldható, hogy a vezérlő biztosította, maximális áramkimenetnél nagyobb mennyiségű LED szalagot egy távirányítóval kezeljünk egyszerre.
Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Mikor kell LED szalag jelerősítőt használni és hogyan?

Röviden, akkor van szükségünk jelerősítőre, ha LED vezérlőt használunk és a működtetni kívánt LED szalag áramfelvétele nagyobb lenne, mint amit a vezérlő elbír.
 
Tehát, amikor csak fix fénnyel akarunk világítani, amit nem is akarunk fényerőszabályozni, akkor vezérlőre sincs szükségünk, hiszen egy fali kapcsolót vagy felkapcsoljuk, vagy le. Egy megfelelően méretezett tápegységre a kapcsolóra és a LED szalagra van szükségünk. Ez akkor is így van, ha mondjuk RGB LED szalagot használunk, és csak fix 7 színnel akarunk világítani, nem akarjuk fényerőszabályozni és fényjátékot sem akarunk. Egy 3-as csillárkapcsolóval a 3 alapszínt tetszés szerinti kombinációban (piros, sárga, zöld, türkiz, kék, lila és hidegfehér) 7 színben tudunk felkapcsolni.
 
De mi is az a jelerősítő? A LED szalag 12, vagy 24 Volt egyenárammal működik általában. Itt a hangsúly az egyenáramon van. Azaz ha egy LED szalag 100%-on világít akkor megkapja “tisztán” a működési feszültséget egyenáramként. Ha csökkentjük a fényáramot, akkor egy LED vezérlő, nem az egyenáramú tápellátás feszültségét csökkenti, hanem az egyenáram, pár száz Hertz-el gyakorlatilag meg van szaggatva, és a megszakítások és a tápellátások arányainak változása eredményezi a fényáram változást. Ezt hívjuk PWM (Pulse Width Modulation – Impulzus-szélesség modulált) vezérlésnek. Szebben fogalmazva állandó periódusidejű jelfolyam, ahol a jel kitöltési tényezőjének változtatásával az átlagfeszültség változik, az így létrejövő átlagfeszültség változtatásának az eredménye a maximálisnál gyengébb állítható fényáram úgy, hogy közben a maximális feszültség nagysága változatlan marad.

PWM jel

A jelerősítő ezt a jelet érzékeli, leveszi egy vezérlőről és a jelerősítőnek biztosított tápellátással az áramot erősíti, azaz a jelerősítőre kötött LED szalagokra, a megfelelő áramerősséget biztosítja (maximálisan amennyi árammal terhelhető a jelerősítő) úgy, hogy továbbra is olyan megszaggatott egyenfeszültséget biztosít a rákötött LED szalagoknak, amilyet az eredeti LED vezérlő leadott. Így a LED vezérlő maximális átmenő áramán túl, minden újabb jelerősítő beiktatásával a jelerősítő maximális átmenő áramának megfelelő újabb szakasz LED működtethető egyszerre.
Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Opál és átlátszó takaró elemes LED profilok összehasonlítása

Amikor egy fényforrásra opál búrát raknak, annak az az oka, hogy védjen a káprázás ellen – ha véletlen bele néznénk. Ekkor nem apró fénypontokat látunk, hanem egy nagyobb kevésbé vakító felületet, azaz kevésbé ég a szemünkbe a fényforrás erős fénye, hamarabb elmúlik az a kelletlen helyzet, hogy amikor a fényforrás után máshová nézünk, akkor rosszul látunk átmenetileg.

Opál és átlátszó takaró elemes LED profilok összehasonlítása

Ez természetesen nem csak a LED-eknél van így, nem új találmány, a hagyományos izzószálaknál alkalmazták először ezt a módszert. A hagyományos fénycsőnél más az oka, ott a fénypor a fénycső UV fényét alakítja át látható fénnyé.
Egy opálos megjelenés a káprázás ellen véd, de nem csak ebben más. Sajnos a fényforrás veszteségét is növeli, hiszen az átlátszóság csökkentéséből logikusan következik, hogy a megvilágítás is csökken. Ugyanakkor a világítási szöget pedig növeli. Aki úgy dönt, hogy a szebb megjelenésű, nem kápráztató opálos LED profilt választja az átlátszó helyett, az lemond egy kis részben a megvilágítás erősségéről, és nagyobb világítási szöget is kap cserébe.
 

Nézzük a különbségeket:

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

RGBW LED szalag összehasonlító teszt

Az alábbiakban 5 forgalmazó RGBW LED szalagja került összehasonlításra. Nincs olyan, hogy abszolút jobb vagy rosszabb, mert erősen függ a felhasználás körülményeitől, céljától és hogy igazán értékeljünk egy terméket, az aktuális árát is ismernünk kell.

RGBW és RGB-W LED-szalagok

A cikkben bemutatásra kerül mind az 5 termék előnye és hátránya, de ne felejtsük el, hogy a jövőben bármelyik termék paramétere bármikor változhat. Sokszor ugyanazzal az azonosítóval, cikkszámmal jelennek meg újabb módosított termékek – külön figyelmeztetés nélkül. Ez nem csak a LED szalagokra, hanem akár a foglalatos termékekre is igaz, vagy akár a lámpatestekre. Akár hazai importőr márkaneve alatt futó termékekről van szó, akár nemzetközi disztribútorról, mindegyikőjük gyárttat és nem gyárt.
Egy kattintás ide a folytatáshoz….