Fényforrások Termékinformációs lapjának fogalommeghatározásai

Az EPREL – Az energiacímke-köteles termékek európai adatbázisa tartalmazza a Fényforrások Termékinformációs lapjait. Mely termékinformációs lapokat az EU BIZOTTSÁG 2019/2015 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE alapján a fényforrások gyártói, uniós forgalomba hozói töltenek fel a rendeletben meghatározott adattartalommal. Mivel ezeknek a Termékinformációs lapoknak az a célja, hogy hiteles módon bármelyik fogyasztó elérje, és ennek elérését a webáruház is biztosítja a vásárlói és érdeklődői részére, hasznos lehet ha az adott megnevezésekkel, fogalmakkal is tisztába leszünk.

Emiatt a rendelet 2. cikkelyében és a 1. számú mellékletében szereplő fogalommeghatározásokat ABC sorrendben idemásoljuk.

Igaz ugyan, hogy némely fogalommeghatározás olyan mértékben szakmai, hogy a felhasználóknak, sőt még a villamossági szakembereknek is nehezen értelmezhető, de összességében mégis csak jó támpontot adhat a meghatározások tisztázására. Olyan fogalommeghatározásokat is találunk, amely nem a felhasználóknak, hanem a kötelezetteknek ad meghatározást.

 

„adatkapcsolati alkotóelemek”:

az alábbi funkciók egyikét ellátó alkotóelemek:

• a) vezetékes vagy vezeték nélküli adatjelek fogadása vagy továbbítása, illetve ezek feldolgozása (a fénykibocsátási funkció vezérlésére és esetleg egyéb célokra használt jelek);
• b) érzékelés és az érzékelt jelek feldolgozása (a fénykibocsátási funkció vezérlésére és esetleg egyéb célokra használt jelek);
• c) ezek kombinációja;

„akkumulátorról működtetett”:

kizárólag egyenárammal működő termék, amelynek tápellátását egy ugyanazon termékben található forrás biztosítja, anélkül hogy közvetlen vagy közvetett módon csatlakozna a hálózati áramellátáshoz;

„állítható színű fényforrás (CTLS)”:

olyan fényforrás, amely beállítható a 2. cikkben meghatározott tartományon kívül eső különböző színű fények kibocsátására, ugyanakkor beállítható a 2. cikkben meghatározott tartományon belüli fehér fény kibocsátására is, amelynek esetében a fényforrás e rendelet hatálya alá esik.

Azok a fehér fényt kibocsátó állítható fényforrások, amelyek csak a 2. cikkben meghatározott tartományon belüli, különböző korrelált színhőmérsékletű fények kibocsátására alkalmasak, illetve azok az úgynevezett „dim-to-warm” funkcióval rendelkező fényforrások, amelyek a fényerő csökkentésekor fehér fényről alacsonyabb korrelált színhőmérsékletre váltanak, az izzó fényforrások viselkedését szimulálva ezzel, nem minősülnek állítható fényű fényforrásnak;

„átlagos fénysűrűség”:

(fénysűrűség – HLLS): LED-fényforrások esetében egy olyan fénykibocsátási területre eső átlagos fénysűrűség, ahol a fénysűrűség meghaladja a fénysűrűség csúcsértékének 50 %-át (cd/mm2);

„bekapcsolt üzemmód energiafogyasztása (Pon)”:

egy fényforrás teljes terhelés melletti villamosenergia-fogyasztásának wattban kifejezett értéke, amikor valamennyi világításvezérlő alkotóelem és nem világító alkotóelem le van választva. Ha leválasztásukra nincs lehetőség, akkor ezeket az alkotóelemeket ki kell kapcsolni, vagy energiafogyasztásukat a minimálisra kell csökkenteni a gyártó utasításainak megfelelően. Olyan nem hálózati fényforrás esetében, amelynek a működéshez egy különálló vezérlőegységre van szüksége, a Pon megmérhető közvetlenül a fényforrás bemeneténél, illetve a Pon meghatározható egy ismert hatékonyságú vezérlőegység használatával úgy, hogy ez utóbbi villamosenergia-fogyasztását kivonják a hálózati áramforrás mért bemeneti értékéből;

„beágyazott kijelző”:

olyan vizuális interfész, amelyen a képhez vagy az adatokhoz másik képre vagy más adatokra való kattintással, a kurzor ilyen képre vagy adatokra való ráállításával vagy – érintőképernyő esetében – az ilyen képek vagy adatok érintésével lehet hozzáférni;

„eltolási tényező (cos φ1)”:

a hálózati tápfeszültség alapharmonikusa és a hálózati áram alapharmonikusa közötti φ1 fázisszög koszinusza. A LED- vagy OLED-technológiát használó hálózati fényforrások esetében alkalmazzák. Az eltolási tényező mérését teljes terhelés és adott esetben a vezérlési referenciabeállítások mellett végzik, vezérlés üzemmódban található világításvezérlő alkotóelemekkel és leválasztott, kikapcsolt vagy a gyártó utasításai alapján minimális energiafogyasztásra állított nem világító alkotóelemekkel;

„élettartam”:

LED- és OLED-fényforrások esetében a használat megkezdése, illetve azon időpont között eltelt, órában kifejezett idő, amikor a fényforrások 50 %-ának esetében a fénykibocsátás fokozatosan a kezdeti fényáram 70 %-a alatti értékre csökken. L₇₀B₅₀ élettartam néven is ismert;

„élettartam-tényező”:

azon fényforrásoknak az összes fényforráshoz viszonyított aránya, amelyek meghatározott feltételek és be- és kikapcsolási gyakoriság mellett a megadott idő elteltével továbbra is üzemképesek;

„érintőképernyő”:

érintés útján működtetett képernyő, mint például a hibrid notebook, a táblagép vagy az okostelefon képernyője;

„értékesítési hely”:

olyan fizikai hely, ahol a terméket kiállítják vagy a vásárlónak megvásárlásra, bérletre vagy részletvásárlásra kínálják.

„fémhalogén fényforrás (MH)”:

olyan nagy intenzitású kisülő fényforrás, amelyben az előállított fényt fémgőzök, fémhalogének és fémhalogének bomlástermékeinek elegye által kibocsátott sugárzás adja. A fémhalogén fényforrások egy („egy végen fejelt”) vagy két („két végen fejelt”) csatlakozón („fejen”) keresztül kapcsolódnak az áramellátáshoz. A fémhalogén fényforrások kisülőcsövének anyaga kvarc (QMH) vagy kerámia (CMH);

„fény”:

380 nm és 780 nm közötti hullámhosszú elektromágneses sugárzás;

„fényáram” (Φ):

az elektromágneses sugárzott teljesítményből az emberi szem spektrális érzékenységének figyelembevételével származtatott, lumenben (lm) kifejezett mennyiség. A fényforrás által egy 4π szteradián térszögben a vonatkozó szabványokban meghatározott feltételek mellett (pl. elektromos áram, feszültség, hőmérséklet) kibocsátott teljes fényáramra vonatkozik. A nem szabályozott fényforrás kezdeti, rövid üzemelési időt követő fényáramára vonatkozik, kivéve, ha egyértelműen meg van határozva, hogy szabályozott állapotban vagy egy bizonyos üzemelési idő után kibocsátott fényáramra van szükség. Állítható fényspektrumú és/vagy maximális fényerősségű fényforrások esetében az I. mellékletben meghatározott „vezérlési referenciabeállítások” melletti fényáramra vonatkozik;

„fényáram-stabilitási tényező” (X_LMF):

az adott időpontban a fényforrás által kibocsátott fényáram és a fényforrás kezdeti fényáramának hányadosa;

„fényerősség (kandela vagy cd)”:

a forrást elhagyó és az adott irányt tartalmazó elemi térszögben terjedő fényáramnak az elemi térszög szerinti hányadosa;

„fényforrás”:

elektromosan működtetett termék, amelynek rendeltetése, hogy fényt bocsásson ki és/vagy – nem izzó fényforrások esetében – beállítható legyen úgy, hogy fényt bocsásson ki, és az alábbi optikai jellemzőkkel rendelkezik:

• a) az x és y színkoordináták a következő tartományban találhatók:

  0,270 < x < 0,530 ; és – 2,3172 x2 + 2,3653 x – 0,2199 < y < – 2,3172 x2 + 2,3653 x – 0,1595 ;

• b) a fénykibocsátó felület I. mellékletben meghatározott vetületének négyzetmilliméternyi területére eső fényáram < 500 lumen;
• c) 60 és 82 000 lumen közötti fényáram;
• d) színvisszaadási index > 0;

világítástechnológiaként izzást, fluoreszkálást, nagy intenzitású kisülést, nem organikus fénykibocsátó diódákat (LED), organikus fénykibocsátó diódákat (OLED) vagy ezek kombinációját használja, és az adott technológia fényforrásként ellenőrizhető a IX. mellékletben szereplő eljárás alkalmazásával.

E rendelet alkalmazásában azok a nagynyomású nátrium (HPS) fényforrások, amelyek nem tesznek eleget az a) feltételnek, fényforrásnak minősülnek.

A fényforrások nem foglalják magukban a következőket:

• a) LED lapkák vagy LED chipek;
• b) LED-csomagok;
• c) fényforrásokat tartalmazó termékek, amelyekből ezek a fényforrások ellenőrzés céljából eltávolíthatók;
• d) fényforrásokban található fénykibocsátó alkotóelemek, amennyiben ezek az alkotóelemek fényforrásként való ellenőrzés céljából nem távolíthatók el.

„fényforrást tartalmazó termék”:

olyan termék, amely egy vagy több fényforrást és/vagy különálló vezérlőegységet tartalmaz, ideértve többek között az ilyen termékekben található fényforrás(ok) külön ellenőrzése céljából szétszerelhető lámpatesteket, a fényforrás(oka)t tartalmazó háztartási készülékeket, illetve a fényforrás(oka)t tartalmazó bútorokat (polcok, tükrök, pultok);

„fénykibocsátó felület vetülete (A)”:

a fénykibocsátó felület legnagyobb fényerősségű irányt alapul vevő ortografikus vetületének négyzetmilliméterben (mm2) kifejezett területe, ahol a fénykibocsátó felület a fényforrás azon felülete, amely a megadott optikai jellemzőkkel rendelkező fényt bocsát ki, például egy ív megközelítőleges gömbfelülete (a), egy izzószál hengeres felülete (b), egy gázkisülésű lámpa (c, d), illetve egy fénykibocsátó dióda sík vagy félgömb alakú burkolata (e).

Nem átlátszó burkolattal vagy vakításgátlóval rendelkező fényforrások esetében a fénykibocsátó felület az a teljes felület, amelyen keresztül fény távozik a fényforrásból.

Több mint egy fénykibocsátóval rendelkező fényforrások esetében az összes kibocsátót átfogó legkisebb bruttó térfogat vetülete tekintendő fénykibocsátó felületnek.

Nagy intenzitású kisülő fényforrások esetén az a) meghatározás alkalmazandó, kivéve, ha a d) pontban meghatározott méretek alkalmazandók L>D feltétellel, ahol az L az elektródacsúcsok közötti távolságot, a D pedig a kisülőcső belső átmérőjét jelöli.

„fénynyílásszög”:

irányított fényű fényforrásoknál az optikai sugár tengelyén áthaladó valamely síkra illeszkedő azon két képzeletbeli egyenes egymással alkotott hajlásszöge, amelyek a fényforrás elülső felületének középpontját összekötik azokkal a pontokkal, amelyekben a fényerősség a középponti sugárerősség 50 %-a, ahol a középponti sugárerősség a fényerősségnek az optikai sugár tengelye mentén mért értékét jelenti.

Olyan fényforrások esetében, amelyek különböző síkokban különböző fénynyílásszöget zárnak be, a legnagyobb fénynyílásszöget kell figyelembe venni;

A felhasználó által szabályozható fénynyílásszöggel rendelkező fényforrások esetében a „vezérlési referenciabeállításnak” megfelelő fénynyílásszöget kell figyelembe venni;

„fénysűrűség”:

(egy adott irányban, egy valós vagy képzeletbeli felület adott pontján) az adott ponton áthaladó és az adott irányt tartalmazó térszögben terjedő elemi sugár által kibocsátott fényáram és a sugár adott pontot tartalmazó szelete által lefedett terület hányadosa (cd/m2);

„fluoreszkálás” vagy „fluoreszkáló fényforrás (FL)”:

olyan kisnyomású higanyos típusú elektromos gázkisülést alkalmazó jelenség vagy fényforrás, amelynek során vagy amelyben a fény legnagyobb részét a kisülésből származó ultraibolya sugárzás által gerjesztett egy vagy több fényporréteg bocsátja ki. A fluoreszkáló fényforrások egy („egy végen fejelt”) vagy két („két végen fejelt”) csatlakozón („fejen”) keresztül kapcsolódnak az áramellátáshoz. E rendelet alkalmazásában a mágneses indukciós fényforrások szintén fluoreszkáló fényforrásnak minősülnek;

„gázkisülés”:

olyan jelenség, amelynek során a fényt közvetlenül vagy közvetve gázban, plazmában, fémgőzben vagy gázok és gőzök elegyében bekövetkező elektromos kisülés állítja elő;

„halogén fényforrás”:

olyan izzó fényforrás, amelyben a volfrám izzószálat halogéneket vagy halogénvegyületeket tartalmazó gáz veszi körül;

„hasznos fényáram” (Φ_use):

egy fényforrás fényáramának azon része, amelyet az energiahatékonyság meghatározásakor figyelembe vesznek:

• nem irányított fényű fényforrások esetében ez a 4? sr térszögben (ami egy 360°-os gömbnek felel meg) kibocsátott teljes fényáramot jelenti;
• olyan irányított fényű fényforrások esetében, amelyek fénynyílásszöge ? 90°, a ? sr térszögben (ami egy 120°-os kúpnak felel meg) kibocsátott fényáramot jelenti;
• olyan irányított fényű fényforrások esetében, amelyek fénynyílásszöge < 90°, a 0,586 ? sr térszögben (ami egy 90°-os kúpnak felel meg) kibocsátott fényáramot jelenti;

„hálózat”:

olyan kommunikációs infrastruktúra, amelyet az infrastruktúra topológiáját kijelölő kapcsolatok, egy, a fizikai komponenseket is magában foglaló architektúra, szervezési elvek, valamint kommunikációs eljárások és formátumok (protokollok) határoznak meg;

„hálózatba kapcsolt készenléti energiafogyasztás” (Pnet):

egy hálózatba kapcsolt készenléti üzemmódban lévő összekapcsolt fényforrás villamosenergia-fogyasztásának wattban kifejezett értéke;

„hálózatba kapcsolt készenléti üzemmód”:

egy összekapcsolt fényforrás azon állapota, amikor csatlakozik az áramforrásra, azonban szándékosan nem bocsát ki fényt, és a fénykibocsátással járó állapotra való visszatéréshez egy távolról kiadott jelre várakozik. A világításvezérlő alkotóelemeknek vezérlés üzemmódban kell lenniük. A nem világító alkotóelemeknek leválasztott vagy kikapcsolt állapotban kell lenniük, vagy energiafogyasztásukat a minimálisra kell csökkenteni a gyártó utasításainak megfelelően;

„hálózati feszültség”:

230 (± 10 %) Voltos, 50 Hz-es váltakozó áramú tápellátás;

„hálózati fényforrás (MLS)”:

olyan fényforrás, amely közvetlenül a hálózati áramellátásról működtethető. Azok a fényforrások, amelyek közvetlenül, de egy különálló vezérlőegység segítségével közvetett módon is működtethetők a hálózatról, hálózati fényforrásnak tekintendők;

„helyettesítő szöveg”:

grafika alternatívájaként megjelenített szöveg, amelynek segítségével az információk nem grafikus formában jeleníthetők meg akkor, ha a kijelző nem képes a grafikát megjeleníteni, illetve ha kisegítő lehetőségként alkalmazott beszédszintetizátor bemenő adatainak előállításához erre szükség van.

„HL R7s”:

hálózati feszültségről működő, két végen fejelt, lineáris halogén fényforrás, 7 mm-es fejátmérővel;

„irányított fényű fényforrás (DLS)”:

olyan fényforrás, amely teljes fényáramának legalább 80 %-a a ? sr térszögbe esik (120°-os kúpnak felel meg);

„izzás”:

az a jelenség, amelynek során a fényforrásban hőből keletkezik fény, jellemzően egy szálszerű vezetőn („izzószál”) keresztül, amelyet az elektromos áram áthaladása hevít fel;

„készenléti energiafogyasztás” (Psb):

egy készenléti üzemmódban lévő fényforrás villamosenergia-fogyasztásának wattban kifejezett értéke;

„készenléti üzemmód”:

egy fényforrás azon állapota, amikor csatlakozik az áramforrásra, azonban szándékosan nem bocsát ki fényt, és a fénykibocsátással járó állapotra való visszatéréshez vezérlőjelre várakozik. A készenléti funkciót engedélyező világításvezérlő alkotóelemeknek vezérlés üzemmódban kell lenniük. A nem világító alkotóelemeknek leválasztott vagy kikapcsolt állapotban kell lenniük, vagy energiafogyasztásukat a minimálisra kell csökkenteni a gyártó utasításainak megfelelően;

„kijelző mechanizmus”:

minden képernyő, beleértve az érintőképernyőket és az internetes tartalom felhasználók számára történő megjelenítésére alkalmazott más vizuális megjelenítő technológiákat is;

„kompakt fluoreszkáló fényforrás (CFL)”:

egy végen fejelt, hajlított cső kialakítású, kis helyigényű fluoreszkáló fényforrás. A kompakt fluoreszkáló fényforrások kialakításuk szerint lehetnek spirálisak (azaz csiga formájúak) vagy állhatnak több összekapcsolt párhuzamos csőből, másodlagos búraszerű burkolattal vagy anélkül. a kompakt fluoreszkáló fényforrások elérhetők beépített vezérlőegységgel (CFLi) vagy anélkül (CFLni);

„korrelált színhőmérséklet (CCT [K])”:

annak a Planck-sugárzónak (fekete testnek) a hőmérséklete, amelynek észlelt színe ugyanazon fényerő és meghatározott látási feltételek mellett a leginkább hasonlít az adott ingerére;

„különálló vezérlőegység”:

olyan vezérlőegység, amely fizikailag nincs beépítve a fényforrásba, és különálló termékként vagy egy fényforrást tartalmazó termék részeként hozzák forgalomba;

„LED-csomag”:

egyetlen villamos alkotóelem, amely elsősorban legalább egy LED lapkát tartalmaz. Nem tartalmaz vezérlőegységet vagy ahhoz tartozó alkotóelemeket, fejet vagy aktív elektronikai összetevőket, és nem kapcsolódik közvetlenül a hálózati feszültséghez. Tartalmazhat egyet vagy többet az alábbiak közül: optikai elemek, fényátalakítók (foszforok), termikus, mechanikus és elektromos interfészek, illetve az elektrosztatikus kisülések kezelésére szolgáló alkotóelemek. A közvetlenül LED lámpatestekben való használatra szánt minden hasonló fénykibocsátó eszköz fényforrásnak minősül;

„LED lapka” vagy „LED chip”:

kis méretű fénykibocsátó félvezető tömb, amelyre egy funkcionális LED áramkör van építve;

„LFL T5-HE”:

nagy hatékonyságú lineáris T5 fluoreszkáló fényforrás, 0,2 A-nél kisebb áramfelvétellel;

„LFL T5-HO”:

nagy hatékonyságú lineáris T5 fluoreszkáló fényforrás, 0,2 A-es vagy annál nagyobb áramfelvétellel;

„második burkolat”:

a nagy intenzitású kisülő fényforrások olyan második burkolata, amely nem szükséges a fény előállításához, mint például a fényforrás eltörése esetén a higany és az üveg környezetbe kerülésének megakadályozására szolgáló búra. A második burkolat jelenlétének meghatározásakor a nagy intenzitású kisülő fényforrások kisülőcsöve nem minősül burkolatnak;

„megadott értékek”:

a szállító által a feltüntetett, számított vagy mért műszaki paraméterekre vonatkozóan az (EU) 2017/1369 rendelet 3. cikkének (3) bekezdése értelmében, e rendelet 3. cikke (1) bekezdésének d) pontjával és VI. mellékletével összhangban a megfelelés tagállami hatóságok általi ellenőrzése céljából megadott értékek;

„nagy fénysűrűségű fényforrás (HLLS)”:

olyan LED-fényforrás, amelynek átlagos fénysűrűsége a fényerősség csúcsértékének irányában nagyobb mint 30 cd/mm2;

„nagy intenzitású kisülés (HID)”:

olyan elektromos gázkisülés, amelynek során a fényt előállító ívet a fal hőmérséklete stabilizálja, és az ívkamra által a búra falára kifejtett terhelés meghaladja a négyzetcentiméterenkénti 3 W-ot. A nagy intenzitású kisülő fényforrások a fémhalogén és a nagynyomású nátrium- és a higanygőz típusokra korlátozódnak, az I. mellékletben szereplő meghatározásnak megfelelően;

„nagynyomású higany fényforrás”:

olyan nagy intenzitású kisülő fényforrás, amelyben az előállított fény legnagyobb részét közvetlen vagy közvetett módon 100 kilopascalt meghaladó parciális nyomású, nagyrészt gőzzé alakított higany sugárzása adja;

„nagynyomású nátrium fényforrás (HPS)”:

olyan nagy intenzitású kisülő fényforrás, amelyben az előállított fényt túlnyomórészt 10 kilopascal nagyságrendű parciális nyomású nátriumgőz sugárzása adja; A nagynyomású nátrium fényforrások egy („egy végen fejelt”) vagy két („két végen fejelt”) csatlakozón („fejen”) keresztül kapcsolódnak az áramellátáshoz;

„nem átlátszó burkolat”:

a nagy intenzitású kisülő fényforrások olyan nem átlátszó külső burkolata vagy külső csöve, amelyen keresztül a fényt előállító kisülőcső nem látható;

„nem hálózati fényforrás (NMLS)”:

olyan fényforrás, amelynek különálló vezérlőegységre van szüksége a hálózatról való működéshez;

„nem irányított fényű fényforrás (NDLS)”:

olyan fényforrás, amely nem minősül irányított fényű fényforrásnak;

„nem organikus fénykibocsátó dióda (LED)”:

olyan technológia, amelynek esetében a fényt egy szervetlen anyagú p-n átmenetet tartalmazó szilárdtesteszköz állítja elő. Az átmenet a gerjesztő elektromos áram hatására optikai sugárzást bocsát ki;

„nem világító alkotóelemek”:

a fényforrásba épített vagy fizikailag különálló, de a fényforrással együtt egyetlen termékként forgalmazott alkotóelemek, amelyekre a fényforrásnak nincs szüksége ahhoz, hogy teljes terhelés mellett fényt bocsásson ki, és amelyek nem „világításvezérlő alkotóelemek”. Többek között a következők tartoznak ide: hangszórók, kamerák, kommunikációs jelek hatótávjának megnövelésére szolgáló jelismétlők (pl. WiFi), hálózati egyensúlyt támogató alkotóelemek (szükség esetén átkapcsolnak a saját belső akkumulátorokra), akkumulátortöltők, eseményekről vizuálisan értesítő jelzések (e-mail érkezése, ajtócsengő csörgése, riasztás), Light Fidelity használata (Li-Fi, egy kétirányú, nagy sebességű és teljesen hálózatba kapcsolt vezeték nélküli kommunikációs technológia);

A kifejezés magában foglalja továbbá a fénykibocsátási funkció vezérlésétől eltérő célokra szolgáló adatkapcsolati alkatrészeket.

„organikus fénykibocsátó dióda (OLED)”:

olyan technológia, amelynek esetében a fényt egy szerves anyagú p-n átmenetet tartalmazó szilárdtesteszköz állítja elő. Az átmenet a gerjesztő elektromos áram hatására optikai sugárzást bocsát ki;

„összekapcsolt fényforrás (CLS)”:

olyan adatkapcsolati alkotóelemeket tartalmazó fényforrás, amelyek a „vezérlési referenciabeállítások” fenntartása érdekében fizikailag vagy funkcionálisan nem választhatók külön a fénykibocsátó alkotóelemektől. A fényforrás rendelkezhet fizikailag beépített adatkapcsolati alkotóelemekkel egy nem különválasztható egyetlen házban, vagy a fényforrás kombinálható fizikailag különálló adatkapcsolati alkotóelemekkel, amelyeket a fényforrással együtt egyetlen termékként hoznak forgalomba;

„QR-kód”:

valamely termékmodell energiacímkéjén szereplő, mátrix típusú vonalkód, amely a termékadatbázis nyilvános részében az adott modell információira mutat.

„R9”:

egy vörös színű tárgy színvisszaadási indexe, a szabványokban meghatározottak szerint;

„stroboszkópos hatás”:

egy időben ingadozó fénysűrűség vagy spektrális eloszlás által jellemzett fényinger által előidézett mozgásváltozás észlelése egy statikus szemlélő személy által egy nem statikus környezetben. Az ingadozások lehetnek időszakosak vagy nem időszakosak, és ezeket előidézheti a fényforrás, az áramforrás vagy bármilyen egyéb befolyásoló tényező.

E rendelet alkalmazásában a stroboszkópos hatás mértékegysége az „SVM” (stroboszkópos láthatósági mérték), a szabványokban meghatározottak szerint. Az SVM = 1 érték a láthatósági küszöböt jelenti egy átlagos szemlélő személy számára;

„színérték”:

egy színingernek a színkoordinátákkal (x és y) meghatározható tulajdonsága;

„színkonzisztencia”:

egy adott fényforrás kezdeti (rövid idő eltelte után), térben átlagolt színkoordinátáinak (x és y) megengedett legnagyobb eltérése a gyártó vagy az importőr által megadott középponttól (cx és cy), a színdiagramon a középpont (cx és cy) körül rajzolható MacAdam-féle ellipszis méretével (egységek száma) kifejezve;

„színvisszaadási index (CRI)”:

olyan mérőszám, amely azt a hatást számszerűsíti, amit egy fényforrás fejt ki a tárgyak színének megjelenésére a referenciasugárzóval megvilágított színükhöz képest, tudatos vagy tudattalan összehasonlítás alapján; ez az index a szabványokban meghatározott első 8 vizsgálati szín (R1-R8) esetében elért színvisszaadás átlag Ra értéke;

„T2”, „T5”, „T8”, „T9” és „T12”:

olyan cső alakú fényforrások, amelyek átmérője megközelítőleg 7, 16, 26, 29, illetve 38 mm, a szabványokban meghatározottak szerint. A cső lehet egyenes (lineáris) vagy hajlított (pl. U alakú, kör);

„távolról kiadott jel”:

a fényforráson kívülről származó, a fényforrásba hálózaton keresztül beérkező jel;

„telítettségi tisztaság”:

egy százalékérték, amelyet egy bizonyos szín kibocsátására beállított, állítható színű fényforrásra vonatkozóan számítanak ki a szabványokban részletesebben meghatározott eljárással úgy, hogy egy (x és y) színtérgrafikonon egyenes vonalat húznak az x = 0,333 és y = 0,333 színkoordinátájú pontból (akromatikus színérzékelés, 1-es pont) kiindulva, a fényforrás (x és y) színkoordinátáinak megfelelő ponton (2-es pont) áthaladva a színtér külső széléig (görbe, 3-as pont). A telítettségi tisztaság kiszámításához az 1-es és 2-es pont közötti távolságot elosztják az 1-es és 3-as pont közötti távolsággal. A vonal teljes hossza a 100 %-os színtisztaságnak felel meg (a görbén található pont). Az akromatikus színérzékelési pont a 0 %-os színtisztaságnak felel meg (fehér fény);

„teljes terhelés”:

egy fényforrás olyan állapota a megadott üzemi feltételeken belül, amelyben a legnagyobb (nem szabályozott) fényáramot bocsátja ki;

„vakításgátló”:

fényvisszaverő vagy nem fényvisszaverő tulajdonságú, a fény számára áthatolhatatlan mechanikai vagy optikai ernyő, amelynek célja az irányított fényű fényforrás által kibocsátott látható közvetlen sugárzás eltakarása annak érdekében, hogy a fényt közvetlenül szemlélő személynél megakadályozza az átmeneti részleges vakság (rontó káprázás) kialakulását. A fogalom az irányított fényű fényforrás fénykibocsátójára felhordott felületi bevonatra nem terjed ki;

„vezérlés üzemmód”:

a világításvezérlő alkotóelemek azon állapota, amikor csatlakoznak a fényforráshoz, és oly módon látják el funkcióikat, hogy belsőleg egy vezérlőjel generálható, illetve vezetékes vagy vezeték nélküli kapcsolaton keresztül egy távolról kiadott jel fogadható és dolgozható fel oly módon, hogy az változást okozzon a fényforrás fénykibocsátásában;

„vezérlési referenciabeállítás”:

egy fényforrás e rendeletnek való megfelelésének ellenőrzéséhez használt vezérlési beállítás vagy ilyen vezérlési beállítások kombinációja. Ezek a beállítások olyan fényforrások esetében lényegesek, amelyek lehetővé teszik a végfelhasználó számára a kibocsátott fény fényerejének, színének, korrelált színhőmérsékletének, spektrumának és/vagy fénynyílásszögének manuális vagy automatikus, illetve közvetlen vagy távoli vezérlését.

Elvben a vezérlési referenciabeállítások megegyeznek a gyártó által meghatározott gyári alapértelmezett értékekkel, amelyekkel a felhasználó az első üzembe helyezés alkalmával szembesül (gyári értékek). Ha az üzembe helyezési eljárás során az első üzembe helyezéskor automatikus szoftverfrissítésre kerül sor, vagy ha a felhasználónak lehetősége van arra, hogy ilyen frissítést végezzen, akkor adott esetben az ennek nyomán módosított beállításokat kell figyelembe venni.

Ha a gyári értékek szándékosan eltérnek a vezérlési referenciabeállításoktól (például biztonsági okokból alacsony energiaszint van beállítva), akkor a gyártónak a műszaki dokumentációban tájékoztatást kell biztosítania arra vonatkozóan, hogy a megfelelés ellenőrzése érdekében hogyan állíthatók vissza a vezérlési referenciabeállítások, valamint műszaki indoklást kell nyújtania azzal kapcsolatban, hogy a gyári értékek miért térnek el a vezérlési referenciabeállításoktól.

A fényforrás gyártójának az alábbiak figyelembevételével kell meghatároznia a vezérlési referenciabeállításokat:

• a fényforrás az 1. cikk értelmében e rendelet hatálya alá tartozik, és egyetlen mentesülési feltétel sem teljesül;
• a világításvezérlő alkotóelemek és a nem világító alkotóelemek leválasztott vagy kikapcsolt állapotban vannak, vagy ha ez nem lehetséges, akkor ezeknek az alkotóelemeknek az energiafogyasztását a minimálisra csökkentették;
• a teljes terhelés feltétel teljesül;
• amikor a végfelhasználó a gyári alapértelmezett értékek visszaállítása mellett dönt, akkor a fényforrás a vezérlési referenciabeállításokra áll vissza.

Olyan fényforrások esetében, amelyek egy fényforrást tartalmazó termék gyártója számára a fényforrás jellemzőit (pl. az üzemi áram(ok) meghatározása; termikus kialakítás) befolyásoló és a végfelhasználó által nem módosítható beépítési választásokat tesznek lehetővé, szükség van a vezérlési referenciabeállítások meghatározására. Ebben az esetben a fényforrás gyártója által meghatározott névleges vizsgálati feltételek alkalmazandók;

„vezérlőegység”:

a fényforrásba fizikailag beépített vagy be nem épített egy vagy több eszköz, amelynek célja a hálózat előkészítése az egy vagy több konkrét fényforrás által igényelt villamos formátumra, az elektromos biztonság és az elektromágneses összeférhetőség szempontjából meghatározott peremfeltételek keretén belül. Magában foglalhatja a tápfeszültség és az indító feszültség átalakítását, az üzemi és előmelegítő áram korlátozását, a hidegindítás megelőzését, a teljesítménytényező korrigálását és/vagy a rádiózavarok csökkentését;

A „vezérlőegység” kifejezés nem foglalja magában a 278/2009/EK bizottsági rendelet ( 1 ) hatálya alá tartozó tápegységeket. A kifejezés nem foglalja magában továbbá az (I. mellékletben meghatározott) világításvezérlő és nem világító alkotóelemeket, annak ellenére, hogy adott esetben ezeket az alkotóelemeket fizikailag beépítik a vezérlőegységbe, vagy azzal együtt egyetlen termékként hozzák forgalomba.

E rendelet értelmében a Power over Ethernet (PoE) kapcsolók nem minősülnek vezérlőegységnek. „Power-over-Ethernet kapcsoló” vagy „PoE kapcsoló”: áramellátásra és adatkezelésre szolgáló berendezés, amely a hálózat és az irodai berendezések és/vagy fényforrások között helyezkedik el adatátvitel és áramellátás biztosítása céljából;

„vezérlőjel”:

feszültségmoduláció útján külön vezérlőkábeleken vagy a tápfeszültséggel együtt eljuttatott modulált jel formájában a fényforrásnak vezeték nélkül vagy vezetéken keresztül továbbított analóg vagy digitális jel; A jeltovábbítás nem egy hálózaton keresztül történik, hanem a jel például egy belső forrásból vagy a termékkel szállított távvezérlőtől érkezik;

„világításvezérlő alkotóelemek”:

a fényforrásba épített vagy fizikailag különálló, de a fényforrással együtt egyetlen termékként forgalmazott alkotóelemek, amelyekre a fényforrásnak nincs feltétlenül szüksége ahhoz, hogy teljes terhelés mellett fényt bocsásson ki, azonban lehetővé teszik a fényerő, a színérték, a korrelált színhőmérséklet, a fényspektrum és/vagy a fénynyílásszög manuális vagy automatikus, illetve közvetlen vagy távoli vezérlését. A fényszabályozók szintén világításvezérlő alkotóelemnek számítanak.

A kifejezés magában foglalja az adatkapcsolati alkotóelemeket is, azonban nem foglalja magában az 1275/2008/EK bizottsági rendelet ( 2 ) hatálya alá tartozó eszközöket;

„villogás”:

egy időben ingadozó fénysűrűség vagy spektrális eloszlás által jellemzett fényinger által előidézett vizuális instabilitás észlelése egy statikus szemlélő személy által egy statikus környezetben. Az ingadozások lehetnek időszakosak vagy nem időszakosak, és ezeket előidézheti a fényforrás, az áramforrás vagy bármilyen egyéb befolyásoló tényező.

E rendelet alkalmazásában a villogás mértékegysége a „Pst LM” paraméter, ahol az „st” a rövid távot, az „LM” pedig a fény villogásmérési módszerét jelenti, a szabványokban meghatározottak szerint. Egy Pst LM = 1 érték azt jelenti, hogy egy átlagos szemlélő személy 50 %-os valószínűséggel fog villogást észlelni;

---

Forrás: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:02019R2015-20210901&from=hu