Melegfehér, középfehér, hidegfehér LED színhőmérséklet

A fehér fénynek is vannak árnyalatai. A fehér fény “árnyalatának” a pontosabb értékét Kelvinnel, azaz színhőmérséklettel jellemezzük.

 

Egy fényforrás színhőmérsékletét az általa okozott színérzet és egy feketetest sugárzó által létrehozott színérzet alapján határozzák meg.
Hagyományos izzónál az izzószál izzításából keletkezik a fény, ezért a színhőmérséklet megegyezik az izzószál hőmérsékletével.
Fénycsöveknél és LED-eknél ilyen fizikai kapcsolat nincsen, ezért ilyenkor inkább “korrelált színhőmérsékletről” CCT (Correlated Color Temperature) beszélünk.
 

A hagyományos izzólámpa színhőmérséklete 2800K körül van. Ez az az érték, aminél a tárgyak színét kicsit sárgásabbnak látjuk, mint normál nappali fényben.
A LED-es világításban az először használt fehér LED-ek színhőmérséklete 6500K körül volt, s így a meleg sárgás árnyalathoz szokott szemek számára kellemetlen hideg, kékes színűnek hatott, s kevésbé lett kedvelt. Emiatt a hagyományos izzólámpa fényét utánzó sárgás, melegfehér ledes világítási forma is kialakításra került.

Az 5000-6500K körüli és a feletti tartományt nevezzük hidegfehér fénynek. A normál izzólámpa színhőmérséklete körüli 2700-3400K értékeket melegfehér fénynek. Értelemszerűen a két tartomány közötti teret pedig (natural white) természetes fehérnek nevezték el, s a tartománya 3500-4900K. Ez az elnevezés igen jól hangzik, csak éppen nem természetes. A nappali derült égen a napsütés bizony hidegfehér. Helyesebb lenne neutrális, avagy semleges fehérnek nevezni. Mivel azonban a hideg és a meleg közötti köztes tartományról van szó, a legpraktikusabb elnevezés talán a középfehér. Ilyen középfehér színű led-lámpák is előfordulnak.
 
Egyes gyártók a hidegfehér kategória helyett Daylight – azaz nappali fényű megnevezést használnak. Ennek oka egyrészt, hogy a hidegfehér elég riasztó megnevezés, másrészt jogtalanul riaszt. A jogtalan kifejezés használatáról egy kicsit bővebben:

• A napfény színhőmérséklete évszaktól, napszaktól és időjárástól függően változik. Derült időben, átlagos napsütés esetén ez kb. 5600K. Hajnalban és naplementekor a színhőmérséklet 2500K-re is csökkenhet. Ugyanakkor borult, párás, ködös időben 6000-10000K-re is növekedhet. Nyílt tengeren, vagy magas hegyekben a színhőmérséklet 10000-20000Kelvint is elérheti.
• Az előzőből látható, hogy a napsütéses idő színhőmérséklete a hidegfehér kategóriába esik, s a természetben igen gyakran ennél a hidegfehér kategóriánál még hidegebb fényviszonyok fordulnak elő.
• A fényképész szakmában a vakuk napfény színhőmérsékletűek, azaz 5600 Kelvinesek – tehát a hidegfehér kategóriába tartoznak. Sőt az oly kellemesen hangzó melegfehér színt a fényképészek egyszerűen műfénynek nevezik.
• Ugye milyen szubjektív, a kellemes hangzású melegfehér elnevezés a fényképész számára műfény, s a közember számára rideg hatású hidegfehér a fényképésznek teljesen jogosan napfény színű. Tehát ne féljünk a hidegfehér alkalmazásától, s vetkőzzük le a melegfehér évtizedes berögzült igényét.

Hideg vagy meleg fehér LED-et válasszunk:
Az egész valójában igen szubjektív. Ennek oka, hogy a megszokott sárgás fehér izzólámpákhoz és halogén spotokhoz szemünk hozzászokott, így szemünknek a hidegfehér inkább kékes tónusú, s úgy is mondhatnánk ridegfehér.
Ez azonban fordítva is igaz.
Ha egy szobába kizárólag hidegfehér ledekkel világítunk, s huzamosabb időt ott töltünk (ez egyeseknél lehet csak 2-3 óra) a szemünk számára a hidegfehér lesz a természetes, s ha át megyünk egy melegfehér hagyományos izzólámpákkal, vagy halogén spotokkal megvilágított szobába, elszörnyedünk, hogy ebben a sárgaságban (sőt koszos sárga fényben – szubjektív) hogyan tudtunk évtizedeken át élni, s vágyunk vissza a patyolat tiszta hatású valódi fehérnek érzett hidegfehér szobában.
 
Fontos még figyelembe venni, hogy a legtöbb gyártó nem pontos színhőmérséklet értékű LED-fényforrásokat kínál, hanem egy bizonyos tartományút. Ennek legszembetűnőbb hatása a melegfehér színtartomány. Egy 2700 Kelvines valóban melegfehér, olyan jó halogén spot sárga. Ezzel szemben egy 3000-3400 Kelvines sokkal fehérebb. Ennek ellenére mindkettő melegfehér. Vannak akiknek mind a kettő van akiknek csak az egyik árnyalat jön be. Ezzel az igénnyel viszont a gyártók nem igazán foglalkoznak. Egy adott típuson belül is előfordulhat, hogy az egyik széria sárgásabb a másik pedig már világosabb, mert csak egyet vállalnak biztosra, hogy melegfehér.
 

Hogy fokozzuk a hatást, az alábbi fényképen 4-féle színhőmérséklet látható egy függesztékben.

 
2200 Kelvin – borostyán, vagy antik – az Edison szénszálas izzók, vagy a gyertyaláng színhőmérsékletét utánozza,
2700 Kelvin – a Volfrámszálas izzólámpa melegfehér fényét utánozza,
4500 Kelvin – középfehér, semleges fehér,
6000 Kelvin – hidegfehér, ami derült verőfényes delelő nap színét utánozza.

A fénykép alapján elég riasztónak tűnik a 6000 Kelvines fény – pláne a sárgás fények mellett,- ha lenne 7-8000 Kelvines jégfehér LED körte (mint ahogy létezik karácsonyi dekorációs fényként), ahhoz viszonyítva már a hidegfehér is sárgásnak hat.

Hogy mi lenne mégis az ideális megoldás?

– A változtatható színhőmérsékletű fényforrás. Vagy ha ez nem, akkor az a megoldás, hogy erősebb hidegfehér és gyengébb melegfehér világítást külön felkapcsolhassunk a szobában. Van még jobb, ha külön-külön fényerőszabályozhatjuk. Mielőtt túlzásokba esnénk, íme a magyarázat.

Az erős hidegfehér aktívvá tesz bennünket, hiszen a kék fény jelenléte jelzi számunkra, hogy nappal van. Emiatt munkavégzéshez, a frissen tartáshoz a hidegfehér fény az ideális. Estefelé a napnyugtaszín, azaz a kék kiszűrődése a napfényből jelzi a szervezetünknek a közeledő nyugovóra térést. Tehát az esti beszélgetésekhez, a romantikához az egyre melegebb tónus a megfelelő választás.

Ha nappal melegfehér fényben dolgozunk, lehetséges, hogy nem olyan teljesítménnyel fogunk dolgozni, mint ahogy azt szeretnénk, mert a kék hiánya álmosít. Este viszont, ha hidegfehérrel világítunk, akkor a szervezetünk nem készül fel a nyugovóra, és lehet, ha lefekszünk nehezebben tudunk elaludni.
Akkor kedvezünk a bioritmusunknak, ha a nappali ténykedéshez hidegfehéret használunk, míg estefelé melegfehéret.
Nyilván aki éjjel dolgozik, az eleve felborítja a bioritmusát, így éjjel hidegfehérrel kell világítania, hogy kevésbé álmosodjon el.

Aki már élt a 70-es 80-as években, az tudja, hogy a hivatásos sofőröknek a volán mellett, éjjel egy gyenge liláskék belsőtér világításuk volt. Mivel annak idején mesterséges fényként, akár közvilágításként, akár járművilágításként csak hagyományos izzószálas melegfehér fény volt jelen, azaz a kék hiányzott, ez azt a célt szolgálta, hogy pótolja a kék fény hiányát, azaz a vezető szemébe kék fény is jusson, ezzel fenntartva éjjel is a nappali aktivitást, figyelmet.